Schmitt Pál köztársasági elnök egyértelművé tette péntek este sugárzott tévéinterjújában, hogy nem áll szándékában távozni posztjáról. Szerinte "nincs összefüggés" a doktori címének megvonása és államfői pozíciója között. "A legjobb tudásom szerint megírtam a dolgozatot" - mondta Schmitt arról a doktori értekezésről, amelyről kiderült, hogy túlnyomó része forrásmegjelölés nélküli másolat. Az államfő szerint ugyanakkor ezért nem ő a hibás, mert ő a dolgozat készítésekor csak biztatást kapott az egyetemtől, pedig "mondhatták volna, ácsi, nem így kellett volna írni", és senki nem mondta neki például azt, hogy "több idézőjelet kellett volna" tenni a szövegbe.
"Nem kívántam senki szellemi termékét magaménak deklarálni. Egyszerű hallgatóként viselkedtem. Egy olyan teljesítmény volt, ami után jó érzéssel dőltem hátra, hogy ez férfimunka volt" - mondta Schmitt az 1992-ben írt dolgozatról.
A köztévé riportere, Obersovszky Péter többször dicsérte Schmittet az interjú közben, és kérdései többsége is együttérző volt. Kérdezte például az államfőt arról, hogy személyesen hogyan dolgozta fel az ellene irányuló támadásokat. Schmitt erre közölte, hogy különösen rosszul élte meg azt, hogy épp akkor született döntés a doktori címe megvonásáról, amikor külföldön volt. "Szöülban képvieltem az országot, egy világkonferencián szólaltam fel" - mondta Schmitt, aki érezhető sértettséggel a hangjában hozzátette, hogy "elvártam volna, hogy a szenátus (a Semmelweis Egyetem vezető testülete, amely a cím megvonásáról döntött - a szerk.) megvár". Azt mondta, szerinte az lett volna korrekt, ha ő is elmondhatja, "hogyan képzelem ezt az egészet". Schmitt annak ellenére jelezte ezt kifogásként, hogy a dolgozatát vizsgáló tényfeltáró bizottság vezetője meghallgatta őt, mint az kiderült a bizottság egyik tagjának a jelentéséhez fűzött különvéleményből.
"Nem kívántam senki szellemi termékét magaménak deklarálni. Egyszerű hallgatóként viselkedtem. Egy olyan teljesítmény volt, ami után jó érzéssel dőltem hátra, hogy ez férfimunka volt" - mondta Schmitt az 1992-ben írt dolgozatról.
A köztévé riportere, Obersovszky Péter többször dicsérte Schmittet az interjú közben, és kérdései többsége is együttérző volt. Kérdezte például az államfőt arról, hogy személyesen hogyan dolgozta fel az ellene irányuló támadásokat. Schmitt erre közölte, hogy különösen rosszul élte meg azt, hogy épp akkor született döntés a doktori címe megvonásáról, amikor külföldön volt. "Szöülban képvieltem az országot, egy világkonferencián szólaltam fel" - mondta Schmitt, aki érezhető sértettséggel a hangjában hozzátette, hogy "elvártam volna, hogy a szenátus (a Semmelweis Egyetem vezető testülete, amely a cím megvonásáról döntött - a szerk.) megvár". Azt mondta, szerinte az lett volna korrekt, ha ő is elmondhatja, "hogyan képzelem ezt az egészet". Schmitt annak ellenére jelezte ezt kifogásként, hogy a dolgozatát vizsgáló tényfeltáró bizottság vezetője meghallgatta őt, mint az kiderült a bizottság egyik tagjának a jelentéséhez fűzött különvéleményből.