„Szerénység, szerénység! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység” – jut eszembe Bástya elvtárs mondása, amikor a Fidesz vezérét, Orbán Viktor énközpontú beszédeit hallgatom.
Az én köztársasági elnökömre büszkének lehet lenni. Az én elnököm egész életútja példás. Pedig a XX. század igazán megtépázta. Volt katona a második világháborúban, harcolt a németek ellen, megszökött az orosz fogságból. A demokrácia rövid éveiben egy demokratikus pártban működött. 1956-os szerepéről sokat tudunk, meg arról, hogy akkor is helyén volt a szíve. Kapott is egy életfogytiglanit. Sok-sok évet le kellett ülnie belőle, de ez sem törte meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése