TISZTELT MAGYAR ORBÁN!

Nagy Bandó írása

 

Orbán fehér lovon

 

 

 

 

 

 

 

Azért fordulunk Önhöz, mert ismét jelentős döntések előtt állunk.
Talán még emlékszik, mi, magyarok, tehát törökök, tatárok, tótok,
románok, örmények, zsidók, svábok, szerbek, tudja: akik "kavarognak e
szívben", akik "lelkes eggyé így (vagy úgy, de) szaporodnak", szóval
"Mi" két éve úgy határoztunk, minden fontos kérdést megbeszélünk
egymással, mielőtt a 2014-es választásig jutunk, hogy valóban jó
döntést hozzunk.


Ön együtt határozott az ország új alaptörvényéről, azt a látszatot
keltve, mintha kíváncsi lett volna a véleményünkre, és ugyanígy egy
kamu kérdőívvel keltette azt a látszatot, mintha konzultációra
invitált volna bennünket a szociális biztonságról és a nyugdíjasok
helyzetének javításáról.


Az eddigi nemzeti konzultációk eredményeként bevezette a védett
miniszterelnök intézményét, bebetonozta az összes Önhöz közel engedett
emberét, és cserébe a szolgalelkűségükért jól fizető munkahelyekkel
jutalmazta mindazokat, akik nemzeti konzultációk nélkül is azt teszik,
amit Ön elvár tőlük.


Közös munkájának eredményeként nem maradt egyetlen olyan állami
intézmény, amely a valódi demokrácia szellemében működne, az
ellensúlyokat pedig úgy tüntette el, hogy nyomuk sem maradt.

Most mi is fontos kérdésekre keressük a válaszát.


Kell-e továbbra is Ön, illetve kellenek-e az Ön legfőbb tanácsadói,
azaz Ön? Elfogadható-e, hogy sorban és kizárólagosan nyerik meg az
állami beruházások irányított versenytárgyalásait az Ön oligarchái?
Megengedhető-e egy jól működő demokráciában, hogy egy Közgép nevet
viselő cég magángéppé váljon, és hogy a közmédia önmédiaként alázza
meg a jobb sorsra érdemes politikai műsorvezetőit? Megtörténhet-e egy
demokratikusnak tudott országban, hogy lehetetlenné tegyék egy
normális ellenzéki szerepet vállaló rádióadó működését, ezzel is
korlátozva a sajtószabadság intézményét?


Többek között ezekre a kérdésekre is keressük az Ön válaszát a most
induló, legújabb nemzeti konzultációnkkal.

Tisztelettel kérjük, lépjen velünk kapcsolatba, mondja el nekünk is,
de őszintén, ne úgy, ahogy az önmédiában szokta, hogy mit gondol a
föltett kérdéseinkről, aztán töltse ki és küldje vissza a kérdőívet.

A véleményére számítunk, de arra, hogy visszaküldi, nem számítunk.

Üdvözlettel:

török, tatár, tót, román, örmény,
zsidó, sváb, szerb magyarok
A kérdőív:

Ön mit gondol?
Töltse ki a kérdőívet!

Vannak, akik azt javasolják, hogy a miniszterelnök legyen teljhatalmú
vezetője az országnak, mert így egy személyben vállalhat felelősséget
a demokratikus jogrend fenntartásáért. Mások szerint nincs szükség sem
demokratikus jogrendre, sem miniszterekre, csak miniszterelnökre. Ön
mit gondol?


1. Szerintem, ha én vagyok, nincs szükség senki másra.
2. Ha van demokratikus jogrend, akkor nincs szükség rám.
3. Nem tudom megítélni a kérdést, de el kell dönteni: vagy én, vagy a
demokratikus jogrend.


Vannak, akik szerint a hatalomvágy és a pénz utáni vágy egyazon tőről
fakadó politikusi tulajdonság. Mások szerint a hazafiúi érzés képes
mindkettőt legyőzni. Van, aki azt állítja, a gazember utolsó mentsvára
a hazafiság. Ön mit gondol?


1. Bennem nincs hatalomvágy, és ha van, annak írmagját is kiirtom, ha
még néhány választási ciklusban választást nyerek Isten segítségével.
2. Bennem nincs pénz utáni vágy, két évtizede mindent ingyen megkapok.
3. Nemzetgazdasági miniszterem nélkül nem tudom megítélni a kérdést.

Vannak, akik szerint szükség van a szabadságharcra, mert ki kell
szabadulnunk az adósrabszolgaságból. Vannak, akik adósként is
szabadnak gondolják magukat. Mások úgy vélik, a harcnál értelmesebb
törleszteni, mert jobb a békesség. Ön mit gondol?


1. Fülkeforradalom, védekezés a gonoszokkal szemben, csaták az EU-val,
szabadságharc, kard ki kard, koki, saller, tockos - mein Kampf.
2. Békességnél jobb a jobb.
3. Nyolc év hányattatás után törlesztünk is, ami a csövön kifér.


Vannak, akik szerint nem a Horthy-korszak restaurálásával kellene
foglalkoznunk, hanem új arculatot kellene adni az országnak. Mások
szerint is. Mások ugyancsak ellenzik. Ön mit gondol?

1. Akkor mondjanak ilyet, ha fehér lovon vonulok be a Parlamentbe, de
ez sincs messze.
2. Az ország arca és arculata meg az állam én vagyok.
3 .A másokra meg lesz gondom.

Vannak, akik szerint megengedhetetlen, hogy különféle néven masíroznak
a nyilas időket idéző különféle fasiszta gárdák. Mások szerint a
gárdisták kedves, szelíd és béketűrő emberek, és meglenni sem tudnak
nélkülük. Megint mások kifogásolják, hogy cigányok és zsidók nem
lehetnek gárdisták. Ön mit gondol?


1. Amíg a gárdisták csak masíroznak, nem kell komolyan venni őket,
amikor meg már nemcsak masíroznak, úgyis elkéstem.
2. Én betiltottam a gárdát, ettől kezdve saját felelősségükre masíroznak.
3. Minden hozzám tartozik, de a gárda humánerőforrásának ügye nem.


Vannak, akik szerint az évtizedek óta gyöngélkedő labdarúgás
támogatása fölösleges. Mások szerint a labdarúgás támogatása és a
stadionok építése nem több, mint pénzmosás. Megint mások szerint jobb,
ha egy miniszterelnök nem szeret focizni. Ön mit gondol?


1. Mindegy, mi a logikus, akkor is lesz stadion, ha nem lesz foci.
2. Lehet választani: vagy én és a foci.
3 .Vagy a foci. (És én.)

Vannak, akik szerint nem lenne erőszak a családokban, ha az asszonyok
önszántukból akarnának 4-5 gyereket szülni. Mások szerint nem lenne
4-5 gyerek családonként, ha néha a férjek nem követnének el erőszakot.
Van, aki azt mondja, előbb hozz egy szál rózsát, aztán szónokolj. Ön
mit gondol?


1. Az én otthonomban nincs erőszakoskodás, a házunk elől és az
utcánkból meg mindenki ki van tiltva.
2. Asszonynak kötelesség szülni, férjnek dicsőség.
3. Mindenki szüljön még két embert.

Vannak, akik azt mondják, nem kellett volna kiadni Azerbajdzsánnak
Safarovot, a baltás gyilkost. Másoknak az a véleménye, hogy Safarovot
nem kellett volna kiadni. Olyanok is vannak, akik szerint Safarov
kiadása bűn volt. Ön mit gondol?


1. Safarov kiadása is része a szabadságharcprojektemnek.
2. Litvánia szabad, Safarov szabad, nekem bármit szabad.
3. Azért adtam ki, mert szükség volt a Közgépnek egy azeri üzletkötőre.

Vannak, akik szerint tárgyalni kellene az IMF-fel. Mások azt állítják,
meg kell állapodni a Nemzetközi Valutaalappal. Megint másoknak az a
véleménye, hogy ki kell paterolni az IMF képviselőit. Ön mit gondol?


1. Ha itthon mondok véleményt, akkor menjenek a francba.
2. Ha határon kívül vagyok, akkor kimondom, hogy készek vagyunk a
megegyezésre, és szeretettel várjuk az IMF delegációját.
3. Hogy mit gondolok? Ide a pénzt, és húzzanak el!


Vannak, akik szerint segíteni kellene a kőbányászok életét. Mások
szerint nem kő. Van, aki azt mondja, nem mindet kő. Ön mit gondol?

1. Ha nem segítem, kő kövön marad.
2. Kő.
3. Nem tudom megítélni a kérdést, inkább megkérdem apámat.

Vannak, akik szerint csak az a magyar, aki imába foglalja a kedves
vezető nevét, meg az, aki a "hajrá, magyarok!" jelszó üzenetét úgy
érti, mint aki mondja. Mások szerint az a magyar, aki ideszületett,
kifogástalanul beszéli a magyar nyelvet, és sehol másutt nem tudja
elképzelni az életét, csakis itt. Megint mások szerint az a magyar,
aki magyar. Ön mit gondol?


1. Igaz magyar csak én vagyok, így tehát hogy ki magyar még rajtam
kívül, azt én mondom meg.
2. Magyar az, akinek az anyja magyar.
3. Magyar az, aki a választásokon a Fidesz-KDNP-re voksol.

Vannak, akik szerint nyilvánossá kellene tenni a Gripen-ügyben
titkosított iratokat. Másoknak az a véleménye, hogy ehhez semmi közük
a választópolgároknak. Vannak, akik azt mondják, úgy könnyű tisztának
látszani, hogy kesztyűt húzunk a koszos kezünkre. Ön mit gondol?


1. Eddig csak titokminiszter létezett, mostantól lesz
titok-miniszterelnök, oszt jó napot.
2. A választópolgároknak mindenhez van közük, amiről én azt mondom,
hogy közük van hozzá.
3. Aki a koszos kézről mer beszélni, azt meg kell tanítani kesztyűbe
dudálni.

Mégsem tetszik .

Nemzed-ékek

A miniszterelnök nemrég egész jó társaságba keveredett, a néhai John Lennonéba tudniillik, aki egyszer azt találta mondani, hogy a hatvanas években azon kívül, hogy az emberek furcsa, színes ruhákba öltöztek, az égvilágon semmi sem történt. Igaz, ezt az ex-Beatle még a hetvenes évek elején nyilatkozta, Orbán Viktor meg az idén októberben kelt ki '68 ellen a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén, mégis, a különböző idősíkokból származó ellenszenvek közösülni látszanak. Valójában persze mégsem. 

John Lennon

 Cikk: Orbán '68 és '89

Orbán Viktort nem fenyegeti az a veszély, hogy egykori önmagával szembesüljön.

Orbán Viktort nem fenyegeti az a veszély, hogy egykori önmagával szembesüljön.

Orbán Viktor a (beteg) diktátor

 A demokrácia hívei és nagyszámú tisztelői most azért szorítanak, hogy Debreczeni Józsefnek ne legyen igaza. A kiváló publicista, közíró új könyvében ugyanis olyan jóslásokba bocsátkozott, melyeknek, ha csak a fele valóra válik, szép új világ vár Magyarországra.

Bár az Arcmás című könyvnek Orbán Viktor a főszereplője, az írás nem a Magyar Köztársaság volt és leendő miniszterelnökéről, a Fidesz örök és megbonthatatlan elnökéről szól, hanem rólunk, Magyarországon élő magyarokról.

Ha úgy tetszik: a zemberekről.

 

Debreczeni Józsefnek nincsenek illúziói, mi történik, ha Orbán és számos ideológiát megélt pártja kétharmados többséget szerez a következő országgyűlési választásokon. Nekünk, a demokráciát és a szabadságjogokat féltő többieknek még vannak illúzióink – leginkább azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus intézményrendszerekre leselkedő veszélyt még meg lehet állítani. El lehet kerülni, hogy egy frusztrált, bosszúra éhes populista kétharmados többségével a maga szája íze szerint írja át az alkotmányt, változtassa meg az életünket, jelölje ki gyerekeink és unokáink jövőjét.

 

Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című írása jut az ember eszébe. A már öregedő író elképzeli, amint hajdani önmagával, a nagy és nemes célokért küzdő naiv, romlatlan fiatalemberrel találkozik. Számon kéri rajta az egykori tisztaságot, a lelkesedést, a világmegváltó romlatlanságot.

Azt, hogy miként sáfárkodott a tálentummal.

 

 

Orbán Viktort nem fenyegeti az a veszély, hogy egykori önmagával szembesüljön. Ha néha belegondol is ilyen dolgokba, másként emlékszik mindenre. Jó lehet neki: boldog, kegyelmi állapot. Nem emlékszik már a valamikori, ízléstelenül harcos istentagadóra, aki az általa példaképnek hazudott Antall József kereszténydemokratáinak parlamenti felszólalásakor „Csuhások, térdre, imához” bekiáltásokkal szórakoztatta képviselőtársait.

 

Nem emlékszik már az egykori fiatalemberre, aki társaival együtt kivonult az ülésteremből, amikor Jeszenszky Géza, az Antall kormány külügyminisztere – később az Orbán-Torgyán kormány washingtoni nagykövete - azt találta mondani, hogy csak a kormánypártok képviselik Magyarországon a keresztény értékeket.

Ezzel az egykori fiatalemberrel kínos lenne szembesülnie a mára középkorúvá pocakosodott Orbánnak.

 

Nem is lenne ezzel olyan nagy baj – nagyobb gond, hogy sokan mások sem emlékeznek már semmire.

Feledés homályába vesznek a jelentős köztartozásokat felhalmozó, veszteséges Fidesz közeli vállalkozások, a Kaya Ibrahim és Joszip Tot ellopott útlevelével értékesített fantomcégek. Nem emlékszünk már az Orbán-közeli Simicska Lajos bon mot-jára, mely a rendszerváltozás utáni Magyarország egyik legcinikusabb mondata volt: mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni.

 

És a további dakota-csínyekre: Országimázs Központ, a nem létező lehallgatás, Hosszú Bájtok Éjszakája, ne mi kapjuk a legtöbbet, oszt jó napot – sorolhatnánk.

Mi magyarok, tudunk nem emlékezni.

 

Orbán tudja ezt, és erre játszik. Hogy nemcsak az egykori fiatalember, de Kádár és rendszere is másként maradt meg bennünk, mint amilyen volt. Nagy és gondoskodó állam jelenik meg lelki szemeink előtt, kedves, jóságos bácsival az élén. Aki évente egyszer ellátogat a sakkszövetségbe, döntetlent játszik valamelyik véletlenül arra járó nemzetközi nagymesterrel, majd panyókára vetett kabátban, huncut csippentések közepette azt mondja a zembereknek: mi a szocializmus út-ján járunk.

 

 

És tényleg ott jártunk, ha rajtunk áll, le sem tértünk volna róla soha! Mindenkinek meg volt mindene – kivéve az, ami nem. Nem voltak hajléktalanok – csak társbérletek. Munkanélküliség sem volt - legföljebb a gyárkapukon belül.

 

Orbán most ezt ígéri a magyaroknak, a zemberek pedig hálásak - annyi nehéz, megszorításokkal teli esztendő után jön valaki, aki legalább ígér végre valamit.

Egymillió új munkahelyet, kevesebb adót, több munkabért. Kockahasú fiúkat, hosszú combú lányokat – mindenkinek azt, amit szeretne.

Amit mi megígérünk, az meg van ígérve.

Kádár népének Orbán kell.

Addig jó, míg Orbán él.

 

Debreczeni József könyvének utolsó fejezetében végső búcsút vesz a Magyar Köztársaságtól. Méltatja az elhunyt érdemeit, fájlalja leendő hiányát.

Ha úgy lesz, ahogyan ma lenni látszik, akkor tényleg nem tehetünk mást: Debreczeni Józseffel együtt mi többiek is tisztességgel búcsúzunk a demokráciától. Talán több volt bennünk – de most már ez is mindegy. Elfogy körülöttünk a levegő, Debreczenivel szólva: légszomjjal küszködünk.

 

Összedobjuk a pénzt a koporsóra, mert hát ezt is ki más fizetné, mint mi? Szép cizellált betűkkel ez lesz ráírva: Magyar Demokrácia, élt húsz évet.

 

A Klubháló számára írt cikk írott változata

Orbán Horthy nyomában

Orbán dakota lovon Horthy nyomában

http://banditapolitika.blog.hu/2012/06/18/orban_kormanyzo_fideszorszaga_mar_forditva_is_hazudik

Erdős Norbert kirúgatta bosszúból az őróla cikkező újságíró testvérét

Erdős Norbert kirúgatta bosszúból az őróla cikkező újságíró testvérét?

Erdős Norbert fürdővízzel a gyereket is

Hétfőtől csütörtökig taníthatott a mezőhegyesi iskolában Bod Péter tanár. Utána indoklás nélkül kirúgták. Ő sejti az indokot.

Bod Pétert a vakáció utolsó napjaiban keresték meg a gyulai központú Harruckern János Közoktatási Intézmény mezőhegyesi tagintézmény vezetői azzal, hogy nagy szükség lenne a munkájára, mert nem találnak egyetemi végzettséggel rendelkező magyartanárt – írja a Népszabadság.
Csütörtök este a tagintézmény vezetőhelyettese azzal kereste meg, hogy – egyedül ővele – nem engedélyezték a szerződéskötést, ezért nem taníthat tovább. Az újonnan alkalmazni kívánt pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát nem rendezték a tanév megkezdése előtt.

Csak a kormányhivatal

Bod Péter azt hallotta a mezőhegyesi tagintézményben: nemcsak a tagintézmény vezetője nem dönthet az alkalmazni kívánt pedagógusról, hanem a Harruckern János Közoktatási Intézmény igazgatónője sem. A személyi dossziét el kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal keretében működő Megyei Intézményfenntartó Központba (MIK). Ott „mondják rá az áment”, de ez puszta formalitás, hiszen helyben, a tagintézményben tudják, milyen szakos tanárra van szükségük.
A negyedik tanítási napon Mezőhegyesre minden hasonló helyzetben lévő tanár foglalkoztatására megérkezett a jóváhagyás, kivéve Bod Péterét. A tagintézmény vezetői közölték vele: semmivel sem indokolták, miért nem hagyták jóvá az alkalmazását.

A kirúgás oka?

Bod Péter úgy véli: indok van, csak egészen más, mint amelyre hivatkoznak. Ő az ikertestvére Bod Tamás újságírónak, aki tényfeltáró cikkeket ír a Békés megyei politikusok viselt dolgairól. Ő írt többek között arról, hogy Erdős Norbert Békés megyei kormánymegbízott, fideszes országgyűlési képviselő az anyósát, az újkígyósi háziorvost bízta meg a kormányhivatal intézményi körébe tartozó hatóságok dolgozói számára az egyik üzemorvosi munkakör ellátásával. Őrá panaszkodtak a Pusztaottlakán dolgozó medgyesegyházi közmunkások, hogy nem hajlandó táppénzre venni őket, ha betegek.

Bod Tamás azt is kikutatta, hogy a kormánymegbízott nemcsak az anyósát, hanem a féltestvérét és a feleségét is jól jövedelmező állami állásba juttatta. Tóth Imréről, a volt sarkadi polgármesterről pedig azt derítette ki, hogy szabálytalanul nevezték ki a Békés Megyei Kormányhivatal oktatási főosztályvezetőjévé, mert nincs meg ehhez az előírt iskolai végzettsége. Ezeknek a cikkeknek a valóságtartalmát Bod Tamás szerint nem kifogásolta senki, az érintettek még helyreigazítási kérelemmel sem éltek. Bod Tamás szerint a Békés megyei fideszes politikusok a testvérén álltak bosszút az ő igazmondásáért - olvasható a lapban.

• Forrás: Népszabadság
  

A béremelések kormánya: 200 millió plusz Orbán embereinek

 

Babák Mihály

  

Nem egy népszerű intézkedés a Miniszterelnökség személyi juttatásainak emelése, de szükséges – mondta a lapnak Babák Mihály, a költségvetési bizottság fideszes tagja az általa benyújtott előterjesztésről. A politikus elárulta, hogy a kormány kérte a javaslat beterjesztésére. A kancellária a most beterjesztett 200 millió forint nélkül is a jövő évi büdzsé egyik fő nyertesének számít, mivel az idei 1,9 milliárdról jövőre 3 milliárd forintra nő a munkatársak személyi juttatásaira és azok járulékaira fordítható összeg a kormány által beterjesztett költségvetési tervezet szerint. Ezt Babák Mihály javaslatára 3,2 milliárd forintra tornáznák fel.

– A Miniszterelnökség feladat- és hatásköre jelentősen bővül, amely a 2013. évi költségvetésben és így a személyi juttatásokra fordítandó kiadásokban is tükröződik – válaszolta korábban a Blikknek a kormányszóvivői iroda, amely az egységes kormányzati koordinációval és kommunikációval, valamint az Információs Hivatal és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal irányítási jogköreinek átvételével magyarázta a feladatbővülést. Ezért a Miniszterelnökség létszáma alaposan felduzzad, más tárcáktól több mint száz embert vesznek át. Az augusztus végi állapot szerint 225 fős volt Orbán Viktor miniszterelnököt is beleszámolva a Miniszterelnökség létszáma a közzétett adatok szerint.

Orbán eladta Magyarországot 30 ezüstért

Orbán Viktátor magyaráz

A Fidesz kormány az azeri baltás gyilkost, aki egy magyarországi NATO-tanfolyamon aljas, nacionalista indulatból agyonverte örmény tiszttársát, az azeri kölcsön reményében kiadta Azerbajdzsánnak, ahol az, mint előre látható volt, kegyelmet kapott. Orbán Viktor kormánya ezzel azt üzente az egész világnak, hogy Magyarország olyan hely, ahol az emberélet eladó, ahol a baltás gyilkos nem jól megérdemelt büntetését töltő bűnöző, hanem túsz, akit némi váltságdíj reményében tartanak fogva és engednek szabadon. Az Orbán-kormány lépését megvetéssel és undorral fogadó nemzetközi reakciókon lemérhető, hogyan vélekedik erről a civilizált világ.  Magyarországnak nem tiszte döntőbíróként föllépni Azerbajdzsán és Örményország területi konfliktusában. A kormány azonban ezzel a lépésével nemcsak a magyar népet, hanem az egész örmény nemzetet is szembeköpte, beleértve a Magyarország területén élő örmény kisebbséget is.

Rétvári Bence - Fidesz

Rétvári Bence szerint nem lehet valaki egyszerre az európai (fideszes) értékek elkötelezettje és a vörös csillag vagy a horogkereszt rehabilitálója.

Kövér László Rétvári Bence szerinti egyenruhában

 http://nol.hu/belfold/retvari__europat_tagadja_meg__aki_diktaturak_jelkepet_viseli

 

 

Seggnyaló

A "köteles" Kövér elvtárs

Obersovszky Péter Schmitt Pál után fényesre nyalta Kövér Lászlóét is

 

 

 

 

 

http://www.drharangozotamas.hu/frakcio/13188-AMIKOR-A-KOMCSIK-KOMCSIZNAK

Kövér László elküldte válaszlevelét Elie Wieselnek

Kövér László aki szerint Nyírő nem volt nyilas

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                             Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön megküldte válaszlevelét Elie Wiesel, Nobel-békedíjas amerikai író részére.

Elie Wiesel:

"Kétségeimet Horthy Miklós kultuszával kapcsolatban az ön levele nem is említi"

 

 Kövér László levele

Tisztelt Elie Wiesel Úr!

Nyirő József író újratemetése kapcsán hozzám intézett levelét köszönöm, mert így lehetőségem nyílik megosztani Önnel néhány tényt, amelyek elkerülhették a figyelmét.
Nyirő József nem volt háborús bűnös, nem volt fasiszta és nem volt antiszemita – erre a következtetésre a szovjet, amerikai és angol tábornokokból álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság jutott, amikor a korabeli magyar kommunista belügyminiszter kérését két ízben is elutasította, és megtagadta az emigrációban élő író kiadatását. Ennek ellenére, a magyarországi kommunista propaganda - fenntartva a vádakat - négy évtizeden keresztül próbálta Nyirőt kitörölni a köztudatból. Ehhez képest még a Ceausescu rendszer is elismert íróként kezelte, hiszen a Romániában élő özvegye a hetvenes években nyugdíjtámogatást kapott a román írószövetségtől.

Nyirő József irodalmi műveiben nem lelhetők fel sem náci eszmék, sem pedig az antiszemitizmus. Egy korabeli budapesti zsidó tudományos és kritikai folyóirat, a Libanon szerint Nyirő József "az irodalmi magyar-zsidó szembeállítás hagyományos problémáját a szív erején keresztül oldotta meg (...) mindezt olyan művészi értékkel, amelyhez hasonlót nem sokat találni a magyar irodalom zsidó vonatkozású lapjain."

Szeretném remélni, hogy egyetért velem abban, hogy az alkotó emberek megítélésében mindig is az alkotás az elsődleges, és a megítélés során nem használható kettős mérce. A székely származású magyar író, Nyirő József nem – bár jelentéktelen, de kétségtelenül tragikusan elhibázott – politikai tevékenysége, hanem irodalmi életműve alapján érdemel tiszteletet. Mint ahogyan a zsidó származású magyar filozófusnak, Lukács Györgynek sem az 1919-ben betöltött bolsevik komisszár tevékenysége s az 1945 utáni kommunista diktatúra kiépítésében és fenntartásában való jelentős szerepe, hanem iskolateremtő filozófusi munkája miatt jár elismerés.

Lukács Györgynek Budapesten utcanév őrzi az emlékét, és szobrát politikusok koszorúzhatják, míg Nyírő Józseftől azt is elvitatják, hogy végakarata szerint szülőföldjében nyugodhasson.

A megbékélés nem felejtés, hanem megbocsátó emlékezés.

Tisztelt Wiesel Úr!

Igazságtalannak és méltánytalannak, ezért elfogadhatatlannak tartom azon szavait, melyek szerint "a magyar hatóságok bátorítják a múltban történt tragikus helyzetek és bűnügyek tisztára mosását."

A 2000. esztendőben Orbán Viktor első kormánya vezette be a Holokauszt Áldozatainak Emléknapját, amelyről kötelezően megemlékeznek a magyarországi iskolákban és határozott arról, hogy Magyarországon Holokauszt Emlékközpont létesüljön.

"1944-ben a zsidó honfitársainkra mért csapás a nemzet egészén okozott nehezen gyógyuló sebet. Ez a seb a nemzet szívén esett (...) Talán már itt az ideje, hogy a borzalom és a rettenet által kizökkentett történelem visszataláljon természetes medrébe. Talán eljött az ideje annak, hogy annyi hazugság, annyi egyoldalúság, annyi elhallgatás után, történelmünket végre egészben lássuk. Talán elmúlt már annyi idő, hogy a sokféle sorsot és szenvedést megértsük és bevalljuk" – mindezt 2011-ben mondtam a Holokauszt Áldozatainak Emléknapján. Ma is így gondolom.

Megbékélést kívánva mindannyiunknak, nagyrabecsüléssel,

Kövér László

 

 

Lecsapott az ízléshatóság: Szalai Annamáriáék nem szeretik az állatos vicceket

Lecsapott az ízléshatóság: Szalai Annamáriáék nem szeretik az állatos vicceket

Szalai Annamária és Kiricsi Karola

 Boros és Bochkor pandákon és teknősbékákon viccelődött, 250 ezres büntetést kaptak. A Médiatanács szerint a műsorvezetők nem tanúsíthatnak a gyermek számára nem követendő magatartást. Abszurd.

 

 

 

 http://velemenyvezer.blog.hu/2012/06/21/odacsapott_az_izleshatosag_szalai_annamariaek_nem_szeretik_a_viccet

Kövér a nyilas eszmékkel szimpatizáló Nyírőt méltatta

Kövér László

Székelyudvarhely – Szégyen a köbön. Magyarország szégyene. Nem egy kis, marginális párt szánalmas próbálkozásainak lehetünk tanúi, amint igyekeznek a újraéleszteni kocsmai eszmékkel és nyilas házmesterekkel terhes múltat. A helyzet ennél jóval súlyosabb: a kormányzó Fidesz, a magyar országgyűlés elnöke nem csupán asszisztált ehhez a szégyenteljes eseményhez, de tevékenyen részt is vállalt benne.

Link: Köver-a-nyilas-eszmékkel-szimpatizaló-irót-méltatta 

KDNP abortusztablettája

Semjén Zsolt is csak egy álló farok

Igaza lesz Orbán Viktornak?

Az abortusz tiltásába belebukhat a kormány

Feszültség alakult ki a kormányzó frakciók között az abortusz tabletta bevezetését illetően

http://www.168ora.hu/itthon/az-abortusz-tiltasaba-belebukhat-a-kormany-96530.html

Összehasonlító oligarchológia - Orbán és a "nagytőkések"

Az „oligarcha” szó az ókori görögben nem annyira a gazdasági, mint inkább a politikai élet urait jelölte. Az oligarchia − Arisztotelész klasszikus meghatározását idézve − a vagyonos kevesek uralma. Azok uralma tehát, akik éppen vagyoni helyzetüknél fogva szerzik meg a hatalmat és gyakorolják az uralmat. Olykor azonban megfordítva történik: egyesek azáltal válnak vagyonosakká, mert megszerezték a hatalmat, és ügyesen forgatják a hatalom „váltópénzét” a politikai piacon: törvényekkel, kedvezményekkel, bírósági ítéletekkel, bennfentes információval, hatalmi posztokkal kereskednek. Attól, hogy a kevesek a hatalomban és a hatalom által szerzik meg a vagyont, az oligarchia alapképlete mit sem változik. Hogy aztán a vagyonos kevesek uralmát populista módon többségi uralomként csomagolják és népuralomként adják el, ez már politikai marketing kérdése.


http://nol.hu/megmondok/20120519-osszehasonlito_oligarchologia

Szabadság tér = Horthy Miklós tér?

Horthy felelőssége: Gyömrő törököt fogott Romsiccsal

Sajátos elképzelései vannak a demokráciáról a gyömrői önkormányzatnak. A testület előbb jobbikos indítványra, a lakosság megkérdezése nélkül eldöntötte, hogy a város szívében, a tófürdő mellett lévő – nem mellesleg a polgármesteri hivatalnak is otthont adó – Szabadság tér július elsejétől Horthy Miklós tér lesz. Aztán meghívta Romsics Ignác történészt, hogy tudományos előadást tartson a művház színháztermében. Méghozzá azért, hogy az érdeklődőkben „reális kép” alakuljon ki a kormányzóról és a nevével fémjelzett korszakról.

Orbán Vezér dakotázik

Gyömrőn törököt fogott a Fidesz

Horthy nem volt náci – de demokrata sem

Ausztria ugyan „Hitler első áldozata“ volt, de polgárait a németekénél nagyobb arányban találjuk a gyilkos náci gépezetben. Gyakori magyar védekezés, hogy nálunk csak a német megszállás után történtek a szörnyűségek, ám ez tényszerűen nem igaz. Nehezen fordítható a német szó, a „Vergangenheitsbewältigung”: a múlttal való szembenézést, annak meghaladását jelenti. Egy budapesti tanácskozás azt mutatta, hogy bár az osztrákok messzebbről és nehezebb helyzetből kezdték, tovább jutottak a sötét múlt feldolgozásának útján. Alkalmasint azért is, mert Anton Pelinka professzor személyében rendíthetetlen úttörőjük volt és van. A professzor előadásáról Heltai András tudósítja a szervuszausztria-hu olvasóit. 

„Horthy nem volt náci – de demokrata sem…” Orbán sem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anton Pelinka

 

Bertha von Suttnernek, hajdanvolt monarchiánk majd száz éve Nobel-Békedíjjal kitüntetett pacifistája nevét viseli a rendezvénysorozat, amelynek ezt az eseményét az Andrássy Egyetem, a budapesti Osztrák Kulturális Fórum, innsbrucki és bécsi tudományos intézmények szervezték. Az előadások központjában Anton Pelinka munkássága állt – megérdemelten. Keret. Az osztrák tudományos – és közéletben aligha tett bárki más annyit a sokat emlegetett, de kevéssé gyakorolt múlt-feldolgozásért, mint ő. Az 1941-ben született politológus a hatvanas években az osztrák baloldali katolicizmus jeles hetilapjánál, a Furche-nél kezdte, majd a tudományban folytatta. Hosszú éveken át volt az Innsbrucki Egyetem politológia - és szociológia karának professzora, utóbb dékánja. Élvonalbeli európai és tengerentúli egyetemek vendégtanáraként is dolgozott, 2006 óta pedig a budapesti Közép-európai Egyetem professzora.

Ausztria áldozat vagy tettestárs?

Archív fotó

 

Hitlert tömegek köszöntik Bécsben

Nevére akkor figyelt fel a szélesebb hazai és külföldi közvélemény, amikor az elsők között hívta fel a figyelmet: legalábbis vitatható az addig általános elfogadott és az iskolákban tanított szemlélet, miszerint a háború után a győztesek által - keleti szomszédaival ellentétben megkímélt – Ausztria Hitlerék áldozata volt. A valóságban honfitársainak tömegei lelkesen fogadták a németek bevonulását és lelkesen szolgálták a náci rendszert, többek között a haláltáborok parancsnokaiként és őreiként. De kiterjedt Pelinka figyelme a múlt tagadásának árnyaltabb jelenségeire is. Például Kurt Waldheimre, aki osztrák külügyminiszter, egy évtizeden át az ENSZ főtitkára, majd hazájának államelnöke volt. Majd kiderült, hogy a polgári-konzervatív Néppárt politikusa mindeközben elhallgatta életrajzának egy részét: hogy a náci párt, az SA tagja volt, majd a Wehrmacht többszörösen kitüntetett tisztjeként a partizánok elleni háborúkban tudnia kellett társainak az emberiség elleni bűntetteiről, azoknak legalább közvetetten részese volt.

Waldheim és a tanulságok

Waldheim Podgoricában, 1943 (a jobb szélen)

 

Waldheim leleplezése, majd nemzetközi elszigetelődése (az államelnök nem utazhatott be az Egyesült Államokba s máshová sem igen hívták) elindította Ausztriában a múlt feldolgozásának új hullámát. Jóval Németország után megindult az üldözöttek kárpótlása, vagyonuk visszaszolgáltatása, a súlyos múlt nagyobb helyet kapott a közoktatásban. Pelinka professzor következetesen figyelmeztetett akkor is, amikor felbukkantak az „örök tegnapiak”, a javíthatatlan nácik ifjú utódai. Jörg Haider, az FPÖ új vezére a náci veteránok gyűlésén azok régi rendjének érdemeit méltatta, vagy arról szónokolt, hogy Hitler idejében bezzeg nem volt munkanélküliség. Az ő pártjával alakított koalíciós kormányt 2000-ben az ÖVP, amit az EU Ausztria elleni bojkottja követett. Egyébként (az akkor még kevésbé szélsőséges) FPÖ-vel korábban kormányoztak a szociáldemokraták is - Az akkori botrány: az FPÖ-höz tartozó védelmi miniszter személyesen üdvözölte az olasz fogságból hazatérő Walter Redert. Az egykori SS-tisztet olasz falvak elpusztításáért, civilek százainak legyilkolásáért zárták évtizedekre börtönbe.

„Aki a bevándorlókat parazitáknak nevezi, ugyanazokat a szavakat használja, mint a nácik a zsidók ellen” – nyilatkozta Pelinka a CNN-nek. Haider beperelte – és veszített. (Azután 2008-ban részegen a falnak hajtva fejezte be életét, de pártja, amelyet ma BZÖ-nek hívnak, él és virul).

Waldheim osztrák államfő a Hofburgban vendéget fogad (1991)

 

Anton Pelinka egyébként hajdan összecsapott még erősebb ellenféllel, Bruno Kreisky, szociáldemokrata kancellárral is. Kreisky, zsidó származása és antifasiszta múltja ellenére, belpolitikai okokból kezdetben maga is ellenezte, gátolta a „nácitlanítást.” Sőt, első kormányában, amint a konferencián emlékeztettek, a náci párt öt egykori tagja foglalt helyet. Utóbb azonban változtatott politikáján és immár segítette a nácivadász Wiesenthal munkáját, akit korábban – alaptalanul – megvádolt.


Miért nem követtük az osztrák példát?

Miután magyarok, osztrákok méltatták a jeles tudós iskolateremtő munkásságát, Anton Pelinka is szólt a nap témájáról: hogyan alakult a múlt feldolgozása a két országban, amelyek hajdan együtt voltak? Kiindulópontja: míg a Habsburg-birodalom eleve soknemzetiségű államként határozta meg magát, a magyar nemzetállami tudat a közös időkben is létezett. Ami érthető, osztrákként viszont az annyit emlegetett Trianon-traumát kevésbé tudja értelmezni. Hiszen a közös ország osztrák fele még többet veszített, Lembergtől Ljubljanáig, Triesztig, a Szudéta-vidéktől Dél-Tirolig…

Reagált egy sajátos egybeesésre, amelyet Kurtán Sándor professzor vetett fel: Bécsben a Ring Karl Lueger hajdani polgármesterről (és „az antiszemitizmus atyjáról”) elnevezett szakaszát immár Universitätsringnek fogják hívni. Miközben Gyömrő főtere újra Horthy-tér lesz. Pelinka szerint abszurd az állítás, hogy a 44 márciusi német megszállás után megszűnt Magyarország szuverenitása, hiszen a kormányzó helyén maradt s ő választotta ki új kormányfőjét. Igaz, hogy júniusban, mikor már átálltak az olaszok, a románok, leállította a deportálásokat, de megtehette volna ugyanezt hónapokkal korábban, mielőtt haláltáborba kerül a több százezer vidéki zsidó. „Horthy nem volt náci – de demokrata sem…”

A vita a Karl Lueger-Ringről nem újkeletű

Anton Pelinka egyébként a pragmatizmusnak és a humanizmusnak azt a keverékét hiányolja, amely a rendszerváltás idején jellemezte a magyar politikát. Amely azután a nacionalizmus felé csúszott és méltatlanul háttérbe szorítja a lengyel példára kialakult kerekasztal-tárgyalások örökségét. Pedig az lehetett volna az alapja, hogy (akár az osztrák példát követve) az új helyzetben összefogva, a hatalmat megosztva, nagy-koalícióban próbálják megoldani az ország gondjait. Meg se próbálták. Valóban.

szervuszausztria.hu írása

Schmitt Pál Orbán Viktor bábja

 Nem szándékozik távozni az államfői posztról Schmitt Pál, akitől csütörtökön vonták meg doktori címét, miután egyértelművé vált, hogy dolgozatának nagy része másolat volt. A sértett hangon nyilatkozó Schmitt kifogásolta azt, hogy távollétében született döntés a doktori címéről, és ígéretet tett arra, hogy újból megpróbálkozik a doktorálással.

Schmitt Pál köztársasági elnök egyértelművé tette péntek este sugárzott tévéinterjújában, hogy nem áll szándékában távozni posztjáról. Szerinte "nincs összefüggés" a doktori címének megvonása és államfői pozíciója között. "A legjobb tudásom szerint megírtam a dolgozatot" - mondta Schmitt arról a doktori értekezésről, amelyről kiderült, hogy túlnyomó része forrásmegjelölés nélküli másolat. Az államfő szerint ugyanakkor ezért nem ő a hibás, mert ő a dolgozat készítésekor csak biztatást kapott az egyetemtől, pedig "mondhatták volna, ácsi, nem így kellett volna írni", és senki nem mondta neki például azt, hogy "több idézőjelet kellett volna" tenni a szövegbe.
"Nem kívántam senki szellemi termékét magaménak deklarálni. Egyszerű hallgatóként viselkedtem. Egy olyan teljesítmény volt, ami után jó érzéssel dőltem hátra, hogy ez férfimunka volt" - mondta Schmitt az 1992-ben írt dolgozatról.

Schmitt péntek délután a parlamentben - a képre kattintva az esti események galériája nyílik

A köztévé riportere, Obersovszky Péter többször dicsérte Schmittet az interjú közben, és kérdései többsége is együttérző volt. Kérdezte például az államfőt arról, hogy személyesen hogyan dolgozta fel az ellene irányuló támadásokat. Schmitt erre közölte, hogy különösen rosszul élte meg azt, hogy épp akkor született döntés a doktori címe megvonásáról, amikor külföldön volt. "Szöülban képvieltem az országot, egy világkonferencián szólaltam fel" - mondta Schmitt, aki érezhető sértettséggel a hangjában hozzátette, hogy "elvártam volna, hogy a szenátus (a Semmelweis Egyetem vezető testülete, amely a cím megvonásáról döntött - a szerk.) megvár". Azt mondta, szerinte az lett volna korrekt, ha ő is elmondhatja, "hogyan képzelem ezt az egészet". Schmitt annak ellenére jelezte ezt kifogásként, hogy a dolgozatát vizsgáló tényfeltáró bizottság vezetője meghallgatta őt, mint az kiderült a bizottság egyik tagjának a jelentéséhez fűzött különvéleményből.

Schmitt jelezte ugyanakkor, hogy hivatalos formában nem fogja megtámadni a szenátusi döntést. "Lelkük rajta, nem fogok velük vitatkozni" - mondta az elnök, hozzátéve, hogy nem származott közvetlen haszna a doktori címből, így akár ő maga is visszaadta volna, ha az szükséges. Schmitt egyúttal bejelentette azt is, hogy új tudományos dolgozatot fog írni, a mostani szabályok szerint. "Be fogom bizonyítani, hogy van bennem kitartás. Képes vagyok egy mostani egy PhD dolgozatot írni" - közölte, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Olimpai Bizottság tagjaként rengeteg tudás van a fejében, amelyet most egy dolgozathoz fog felhasználni.
Schmitt kérdésre válaszolva közölte, hogy nem tervez semmilyen pert indítani az ügyben, amit azzal indokolt, hogy a köztársasági elnököt sem lehet perelni. "Kiállok az igazamért, de pereskedni nem fogok" - jelentette ki az államfő.

A Schmitt-interjút nézi egy tüntető a Sándor-palotánál - további képekért kattintson a fotóra!

 

 

 

 

 

 

 

Az interjú közben is többen tüntettek a Budai Várban, az államfői hivatal előtt. Részletek folyamatosan frissülő tudósításunkban.
Kedden készült el annak a tényfeltáró bizottságnak a jelentése, amely Schmitt Pál kisdoktori dolgozatát vizsgálta. A jelentés megerősítette azokat az elsőként a Hvg.hu által közölt állításokat, amelyek szerint az 1992-ben leadott dolgozat túlnyomó része forrásmegjelölés nélküli másolat. A jelentés ugyan Schmittet nem marasztalta el, de a Semmelweis Egyetem vezető testülete, a szenátus csütörtökön megvonta az államfőtől a doktori címet. A jelentés közzétételekor Schmitt külföldön tartózkodott, és akkor azt nyilatkozta, hogy esze ágában sincs lemondani. A doktori cím megvonása óta ez az interjú volt az első megszólalása.
2010 nyarán választotta meg a parlament fideszes többsége a párt frakciójában helyet foglaló Schmitt Pált köztársasági elnöknek. A Fidesz frakciója ugyan kedden azt közölte, hogy tényfeltáró bizottság jelentésével lezártnak tekinti az ügyet, a párt több politikusa nem hivatalos megszólalásokban beszélt arról, hogy szerintük tarthatatlanná vált Schmitt helyzete. Bírálta az elnököt és távozására szólított fel több olyan lap és szervezet is, amely általában szimpatizál a Fidesszel és a kormánnyal.
Az [origo] értesülései szerint Schmitt jelezte a Fidesz vezetése számára, hogy nem kíván lemondani. Egy fideszes forrás szerint az államfő több más tévéadót, illetve szerkesztőséget is végigjár a magyarázatával, és "kiderül, hogy van-e kereslet arra, amit mond", vagyis feltehetően fókuszcsoportos vizsgálatokkal vagy más módszerekkel vizsgálja meg a miniszterelnökség, hogy "hatott-e az elnök legemberibb arcát mutató" vallomás az emberekre. "Pali kapott 1-2 napot, ami alatt kiderülhet, tud-e fordulatot hozni a megítélésében" - mondta egy forrás, aki ismeri annak a tanácskozásnak a részleteit, amely a Schmitt-ügyben zajlott péntek délelőtt a miniszterelnöknél fideszes és kormányzati tisztviselők részvételével

Lengyel bértapsolók Orbán rendelésére?

  Importált éljenzők a nemzeti ünnepen

Szolid a hallgatótábor a múzeumkertben, tömeg azért van, mert tucatnyi busz hozta a lengyel szimpatizánsokat; Tarlós István a böjti időszakkal nyit, és az előző városvezetés szidásáig jut; a kokárda ritka olcsó - tudósítás a Múzeumkertből.

Orbán a lengyel jobbosok "nemzeti hőse"

 

A lengyelek már a múzeumkertben vannak, és a jelek szerint ez Tarlós István szerencséje. A főpolgármester kevésbé hatékony, mint egy vekker: a reggel kilencre meghirdetett március 15.-ei ünnepséget a helyi lakosság csak szórványosan látogatja, ám a körúton sűrű sorban parkolnak a lengyel szimpatizánsokat szállító buszok, így tömve a múzeumkert. A nagy utazást a Gazeta Polska nevű hetilap hirdette meg, és a szervezők szerény becslései szerint több ezer lengyel szimpatizáns futott be, transzparenseik nem hagynak kétséget afelől, kit szeretnek és kit nem. Éljen Orbán Viktor miniszterelnök, áll magyarul és lengyelül az egyik táblán, míg egy másik az elfoglalásra, a hódításra mond nemet. Hogy ne legyen kétség, ki is a gyarmatosító, az Unió csillagos zászlajának közepére egy sarlót és kalapácsot pingáltak, alatta az iránymutatás: harcoljunk együtt.

A szimbólumok ellenére azért nem bízzák a véletlenre, hogy mit is kell gondolni. A Gazeta Polska főszerkesztője arról beszél, hogy miközben az EU politikusai fölényesen oktatják ki Magyarországot arról, miképp kell egy közösség részeként viselkedni, a magyarok és lengyelek ezt már évszázadokkal ezelőtt megtanulták, és gyakorolták (értsd: lengyel-magyar perszonálunió Nagy Lajos jogara alatt).

Úgy tűnik, immár hagyomány, hogy március 15.-én az EU ellen hirdetnek szabadságharcot a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről, hiszen Orbán Viktor is itt deklarálta tavaly, hogy Magyarországnak nem parancsol Brüsszel (és a biztonság kedvéért hozzátette, hogy Moszkva és Washington sem). Ma azonban a miniszterelnök a Kossuth téren hirdet eszmét, hiszen nagy térre van szüksége, mert deklarálni szeretné: mögötte áll az ország, de legalább 100 ezer ember.

Közben a kokárdapiac gyengélkedni látszik, egy szolidabb darab mindössze 100 forintot taksál, a trikolórárusok rosszabbul élnek mint négy éve - vagy állami dotációval ellensúlyozzák a csökkenő bevételeket, de ez valószínűleg fikció. (A nepszava.hu tudósítójának megfigyelése szerint a külvárosból a belső kerületek felé haladva egyre sűrűsödik az egy mellkasra jutó kokárdaszám, ám ebből hiba lenne arra következtetni, hogy a peremkerületi magyarok kevésbé magyarok.)

Tarlós István azzal nyit, hogy köszönt mindenkit a böjti időszakban, aztán örömmel konstatálja, hogy Budapest volt a forradalom fővárosa - ahol a polgári szemlélet képviselői (lásd: Széchenyi István) mindenkor a legaktívabbak voltak. Utána gyors történelmi ismétlés, majd Tarlós köszönti a lengyel barátokat, és megállapítja, hogy a lengyel vendégek jelenléte jóval több mint osztozás a megemlékezésben, annak kifejeződése, hogy a lengyelek helyeslik és segítik a két éve leindult magyar változásokat. És ez bizony sokat nyom a latban, ugyanis két olyan nemzetről van szó, melyet számtalanszor próbáltak eltiporni, ám hiába.

És a színességére büszke Európa ma is sanda szemmel figyeli az egyedi magyar utat, pedig a főpolgármester szerint a magyarok soha nem akartak rosszat, csak szeretik a hazájukat. Aztán egy kis aktuálpolitikai szózat a "látszat-hazaféltőknek" és kibeszélőknek: lehet a mindenkori hatalmat nem szeretni és bírálni, de a nemzet ellen cselekedni bűn. (A főpolgármester nem oldja fel a belső ellentmondást, hogy ki határozza meg, hol kezdődik a nemzet érdeke, és hol végződik a kormánybírálat.)

Ám végül is az a lényeg, hogy az út (vélhetően az orbáni) végén, egy igazságosabb, érdemesebb közteherviselés várja a magyart. Úgyhogy az új városvezetés (másfél éves) sem fél hozzányúlni a több évtizedes rossz gyakorlatokhoz. Úgyhogy a főpolgármester interpretációja szerint a budapesti vezetésre illik a március 15.-ei rendezvénysorozat mottója, miszerint "tisztelet a bátraknak". Úgy tűnik a főpolgármesternek a bátorság a fontos, és szabadság - de nem az előző városvezetés szabadsága, ami otthagyta a hajléktalanokat meghalni, ahol akartak, ami hagyta graffitivel telefújni a falakat. Most a többség szabadsága a fontos.

nepszava.hu

Orbán csak vár, vár

Orbán csak ül, és várja az IMF-et

„Ezzel a mentalitással egy vidéki kócerájt sem lehetne elvezetni” – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén az Európai Bizottsággal folytatott vitával kapcsolatban.

Orbán Viktor várja az IMF-et

 

 

 

 

 

 

 

 

 A Bizottság "rendkívül buta" politikát folytat, "hogy akar Európa kilábalni, ha a rosszakat támogatja, és a jókat bünteti?" – tette fel a kérdést. "Szamárság, hogy nem is akarunk megállapodni" - mondta Orbán Viktor az IMF-EU-tárgyalások alakulásáról. "Két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek", ez a baj - jelentette ki a miniszterelnök. A kormány célja, hogy többen éljenek munkából, mint állami juttatásokból, konkrétan a cél az, hogy 5,5 millió ember éljen munkából és vállalkozásból - mondta Orbán Viktor a kormány gazdaságpolitikájáról beszélve.